Sajnos egyre gyakoribb a mozgásszervi panaszokkal orvoshoz fordulók száma. Tekintsük át az ízületi betegségeket és a kiváltó okait.
Az ízületi gyulladás csoportjai és tünetei
Az ízületi gyulladásos betegségek (reumatoid arthritis, arthritis urica..) akut és krónikus csoportba sorolhatók. Az akut betegség mindig váratlanul lép fel, a krónikus gyulladás pedig mindig lassan és fokozatosan alakul ki.
Gyulladásos megbetegedés esetén fokozódik az ízületi folyadék termelése, ennek következtében az ízület ödémássá válik és az ízületi tok megveszül, ami pedig fájdalommal jár. Minden ilyen gyulladásnál, ami egyre inkább fokozódik majd lassan mozgáskorlátozottá válik a beteg, ha nem tesz valamit a gyógyulása érdekében.
Az ilyen akut ízületi gyulladás különösen veszélyes lehet, mivel megfelelő kezelés mellett is az ízület elmerevedéséhez vezethet.
Az ízületi betegségek két fajtája
Az ízületi betegségeknek két fajtáját különböztetjük meg:
1. Kopásos ízületi megbetegedés (arthrosis, osteoarthritis)
Az első és legfontosabb tünet a fájdalom. Az ízület reggelente merevebb, ez a merevség kb. fél óra hosszat tart, majd bemozgatásra a fájdalom csökken.
A kopásos ízületi betegség során különböző leépülési folyamatok kerünek előtérbe. A leggyakoribb mozgásszervi megbetegedés 50 éves kor felett.
Az ún. primer vagy elsődleges arthrosisok esetében az ok nem ismert. Valószínűleg elsődlegesen öröklött faktorok vagy egyéb genetikai eltérések állnak a háttérben.
A másodlagos ízületi kopás esetén tudható a konkrét kiváltó ok. Ilyen a sérüléseket vagy fejlődési rendellenességeket követő arthrosis. Ezekben az esetekben ugyanis a terhelési viszonyok megváltoznak a normálishoz képest és a fokozott terhelésnek kitett helyeken beindul a porcbontás.
Foglalkozási ártalomként is jelentkezhet arthrosis, ami a mai kor betegségeként is ismert lehet. Például a napi szinten számítógéppel dolgozók esetében a kéz kisízületek vagy élsportolók, gátfutók, illetve versenytáncosok körében a térd- és csípőízület kopása hamarabb következik be a fokozott igénybevételnek megfelelően.
2. Gyulladásos ízületi megbetegedések (arthritisek)
Ebbe a csoportba rendkívül sokféle változat tartozik, melyek elkülönítése sokszor a reumatológusnak is komoly kihívást jelent. A gyakorlati jelentőségük azért hatalmas, mert sok esetben sürgősségi ellátást is igényelhetnek. A gyulladásos ízületi betegség (pl.: köszvény, rheumatoid arthritis) során kialakuló kopás, ahol a gyulladásos fehérjék beindítják a porcbontó enzimek működését.
A gyulladásra jellemző, hogy az érintett ízület fájdalmassá lesz és a gyulladásos folyadék felszaporodása következtében beduzzad és emiatt mozgásában korlátozottá válik a beteg. Sok esetben a gyulladásos területen bőrpír is jelentkezik. A gyulladáshoz általános tünetek is társulhatnak, ilyenek például a láz, étvágytalanság, gyengeség. A rutin laborvizsgálatok már hamar jelezhetik a gyulladást, általában gyorsult vérsüllyedés, emelkedett gyulladásos fehérjeszint (C-reaktív protein) jellemzi.
Első és legfontosabb szempont az ízület nyugalomba helyezése. Ilyenkor legjobb, ha az ízület középhelyzetbe kerül, mert akkor nem feszül a tok, kisebb a fájdalom. A gyulladás csökkentésére többféle módszer áll rendelkezésre. A helyi borogatás, jegelés mellett fájdalomcsillapító kenőcsök, tapaszok is rendelkezésre állnak. Ha sokízületi gyulladás van jelen, akkor az egész szervezetre ható gyógyszerekre van szükség.