A fibromyalgia néven talált új mozgásszervi betegséget két évtizede azonosították. Egy krónikus fájdalom betegségről van szó, mely fiatal-középkorú, rendszerint nők tömegét érinti. Amerikában 6-10 millió beteg szenved ettől a betegségtől. Gyakorisága rohamosan növekszik, a lakosságnak akár 4 %-át érinti, a rheumatológia rendelésen pedig minden ötödik várakozó belefér ebbe a diagnosztikus kategóriába.
A fibromyalgiáról
A fibromyalgia egy gyakori és igen fájdalmas betegség, mely főleg az izmokat és a lágy szöveteket érinti. Meglehetősen nehéz diagnosztizálni, és gyakran összekeverik más betegségekkel. A betegek a legváltozatosabb testrészeken jeleznek rendszeresen visszatérő izomláz-szerű fájdalmakat, amit általában az izom-ín átmenetekben fokozott nyomási érzékenység, izommerevség kísér. A kivizsgálás semmiféle érdemleges eltérést nem igazol, a mozgásszervek épek, gyulladásnak jele nincs. A fájdalmak mégis olyan szenvedést okoznak, hogy az érintettek rendszeresen orvosi segítséget keresnek, életvitelük felborul és a súlyos fájdalom akár teljes munkaképtelenséget okozhat.
Fibromyalgia négy típusa
A fibromyalgiát négy nagyobb altípusba sorolják és ezeket különböző gyógyszerekkel kezelhetik.
1. típus: Extrém fájdalomérzékenység: de pszichológiai kísérő tünetek nélkül.
2. típus: ebbe a csoportba azok az esetek tartoznak, melyeknél a fibromyalgiát a fájdalommal összefüggő depresszió kíséri
3. típus: ide tartozik az, akinél az elsődleges depressziót kíséri a fibromyalgia
4. típus: a fibromyalgia tüneteit valamilyen lelki betegség „váltja ki” (ezt más szóval szomatizációnak nevezzük)
Mi okozza a fibromyalgiát?
A legfrissebb rheumatológiai szakirodalom álláspontja meglepő, mivel a válaszuk erre a kérdés: fogalmunk sincs. (Az angolszász belgyógyászati vonalon alapműként emlegetett Harrison 2011-es Rheumatológia kiadványa sem állít egyebet.) A kutatások a vegetatív idegrendszer működési zavarát igazolják, ahol a paraszimpatikus válaszkészséget éppúgy károsodottnak találják, mint a szimpatikus adrenerg rendszert. A vizsgálatok emellett számos hormonális eltérést – az agyalapi mirigy – mellékvese védelmi vonal zűrzavarát, általában alulműködését – mutatják.
Az az állapot, ami a vegetatív idegrendszert éppúgy kimeríti, mint az agyalapi mirigy – mellékvese hormonrendszert: a krónikus stressz! A fibromyalgia minden jel szerint a krónikus stressz egyik megjelenési formája! A tartós feszültség következményének tűnik, hogy az agy másként kezeli a mozgásszervek területéről érkező információt, ezért egy felszínes érintés is fájdalmat provokálhatja. Az agyműködést vizsgáló kutatások igazolják, hogy a betegek agya a trigger pontok enyhe ingerlésére is úgy reagál, mintha kutyák marcangolnák. A krónikus stressz miatt egy haszontalan agyműködési minta épül ki, ami a legkisebb ingerre is felizzik.
A stressz
Fontos megjegyezni, hogy ma a stressz fogalma alatt nem fizikai természetű kivívásokat értjük, hanem az urbanizált ember pszichés és érzelmi jellegű feszültségét. A tudatos, racionális életünk és a mélyben munkálkodó érzelmeink közötti súrlódást. Az ember azonban pszichés természetű ingerekre üzemelteti a test önvédelmi túlélőrendszereit.
A krónikus stressz tehát azért betegíti meg az embert, mert ugyanolyan (tudattalan) biokémiai válaszokat adunk például a főnökünk becsmérlő megjegyzésére, mint régen, mikor a kardfogú tigrissel kellett megküzdenünk. Stresszválaszt adunk, de nem történik izommunka. A le nem reagált stressz, a „bennégett” izommunka talán sehol nem mutatkozik olyan egyértelműen, mint a fibromyalgia esetén.
A krónikus izomfájdalom a stressz nyomán el nem végzett fizikai ledolgozás kísérő tünete.
Kezelhető a fibromyalgia?
A gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító gyógyszerek fibromyalgia esetén csaknem hatástalanok. Hangulatjavító gyógyszerekkel is próbálkoznak néhányan, azonban csekély sikerrel. Hosszú távon biztos segítség lehet a rendszeres testmozgás, de a kezdeti ellenállást csaknem lehetetlen leküzdeni, mert a legkisebb terhelésre is komoly panaszok jelentkeznek. A mozgásszervi rehabilitáció passzív mozgató tréningje, a masszázs és izomlazító technikák csak átmeneti javulást hoznak. Az alternatív gyógymódok (akupunktúra, fitoterápia) sem kínálnak tökéletes megoldást.