A fejfájások sajnos nagyon sok ember életét keserítik meg. Kutatások bizonyítják, hogy az ok nem feltétlenül az időjárás változásban vagy más külső tényezőben keresendő, hanem sokkal inkább saját magunkban. segítünk megérteni a genetikai okokat és betekintünk egy kicsit az anatómiai háttérbe is.
Anatómia
A fej, nyak és agy anatómiája komplex és széleskörű. A fejfájások tekintetében fontos, hogy tisztában legyünk néhány anatómiai struktúrával ezen a területen.
Habár maguk a koponyacsontok nem felelősek a fájdalomért, társítható a fejfájással. Érdemes tudni a nevét és a helyét a fő koponyacsontoknak ahhoz, mikor a fejfájásról beszélünk. Például a fontális csont a koponyacsont alatt található, a homlokon. Egészségügyi szakemberek szerint az ilyen fájdalom esetén frontális fejfájásról beszélünk. Az emberek tudják, hol van a halántékuk, hol találhatók a puha bemélyedések a homlokuk oldalán. A halánték az ékalakú koponyacsontokon fekszenek. A nyakszirtcsont a fejünk hátulján helyezkedik el. A fejfájást ezen a területen gyakran nevezik nyakszirti fejfájásnak. A maxilla csont a fogsor felső tövénél található. Végül a két koponyafalcsont, melyek ugyanúgy a koponya csontjai közé tartoznak – ezek a fejed tetjén, a füleid felett helyezkednek el.
Az állkapocs ízület összeköti az állkapocs csontot a koponyacsonttal. Az állkapocs ízület egy bonyolultabb ízület, mely egy mozgatható discust tartalmaz. Ez az ízület ahhoz járul hozzá, hogy mozgathasd az állkapcsodat – beszédnél, rágásnál, éneklésnél.
A felső nyak anatómiája szintén nagyon fontos terület, ha a fejfájásról beszélünk, hisz ez egy újabb irritációs pont, ami bizonyos fejfájás típusok színhelye lehet. A felső három nyaki csigoly és a hozzájuk kapcsolódó anatómiai struktúrák különösen gyakran okoznak fájdalmas fejfájást.
Annak tekintetében, hogy a fejfájáshoz kapcsolható 3 fő terület; a fej-, nyak- és vállizmok, sok más izom is van, melyek összefüggésbe hozhatók a fejfájással. Néhány fejfájástípusnál az izmok összehúzódhatnak és ez lehet a kiváltó ok, ám sok esetben maga a fájdalom kényszeríti az izmokat összehúzódásra.
Ahogy már említettük, a rágóizmoknak is okozhatnak fejfájást. Ezen izmok szoros anatómiai közelsége gyakran lehet fejfájások helye. A halántékunk alatt található a temporális izom, ha összeszorítod a fogaidat, miközben megérinted ezt a területet, érezheted ezeket az izmokat az ujjaiddal.
A rágóizom az állkapocs fölött található. Hasonlóképpen, mint az előbb, ha megérinted az állkapcsoladat a kezeddel és összeszorítod a fogaidat, érezheted ennek az izomnak a működését.
A nyakszirti izom a fejed két oldalán található, hátul a koponya mögött, a füled mögött egészen a nyakadig húzódik. Ennek az izomnak az a funkciója, hogy a fejbőrt hátra húzza.
A kutatók sokáig azt gondolták, hogy a migrén legfőbb oka az agyban található véredények tágulásának köszönhető. Újabban az idegpályák rendellenes jeltovábbítása is felmerült, mint lehetséges okozó, ám a Pennsylvania Egyetem Orvosi Karának kutatása rávilágított a fejfájás kialakulásának lehetséges anatómiai okaira.
Összesen 170 fő mágneses rezonancia vizsgálata (MRI) alapján kiderítették, hogy az erős migréntől, kivált migrénaurától szenvedő páciensek esetén lényegesen nagyobb arányban található veleszületett eltérés az ún. Willis körben, migréntől sosem szenvedő embertársaikhoz képest. A Willis kör (melyet felfedezőjéről, egy XVII. században élt angol orvosról neveztek el) az agy vérellátását biztosító érhálózat kapcsolódási pontjain található és célja az agyi véráramlás egyenletességének biztosítása.
Mielőtt azonban bárki elkeseredne amiatt, hogy elviselhetetlen fejfájását a genetikája okozza, sietve jelezzük, hogy a Willis kör eltérése még nem jelenti azt, hogy szükségszerűen migréntől kell szenvednünk. A kutatás során vizsgált azon személyek felénél (51%-ánál) ugyanis, akik sosem panaszkodtak migrénre, szintén szabálytalan Willis köröket találtak, míg a migréntől szenvedő páciensek negyedénél (27%) szabályosak voltak a Willis körök.
B szabályos, C szabálytalan