Author Archives : admin

Kezdőlap  >>  Author : admin

Egy újszerű, mozgásszervi betegség: a Fibromyalgia

On augusztus 29, 2017, Posted by , In Egyéb, By , , With Egy újszerű, mozgásszervi betegség: a Fibromyalgia bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A fibromyalgia néven talált új mozgásszervi betegséget két évtizede azonosították. Egy krónikus fájdalom betegségről van szó, mely fiatal-középkorú, rendszerint nők tömegét érinti. Amerikában 6-10 millió beteg szenved ettől a betegségtől. Gyakorisága rohamosan növekszik, a lakosságnak akár 4 %-át érinti, a rheumatológia rendelésen pedig minden ötödik várakozó belefér ebbe a diagnosztikus kategóriába.

A fibromyalgiáról

A fibromyalgia egy gyakori és igen fájdalmas betegség, mely főleg az izmokat és a lágy szöveteket érinti. Meglehetősen nehéz diagnosztizálni, és gyakran összekeverik más betegségekkel. A betegek a legváltozatosabb testrészeken jeleznek rendszeresen visszatérő izomláz-szerű fájdalmakat, amit általában az izom-ín átmenetekben fokozott nyomási érzékenység, izommerevség kísér. A kivizsgálás semmiféle érdemleges eltérést nem igazol, a mozgásszervek épek, gyulladásnak jele nincs. A fájdalmak mégis olyan szenvedést okoznak, hogy az érintettek rendszeresen orvosi segítséget keresnek, életvitelük felborul és a súlyos fájdalom akár teljes munkaképtelenséget okozhat.

Fibromyalgia négy típusa

A fibromyalgiát négy nagyobb altípusba sorolják és ezeket különböző gyógyszerekkel kezelhetik.

1. típus: Extrém fájdalomérzékenység: de pszichológiai kísérő tünetek nélkül.
2. típus: ebbe a csoportba azok az esetek tartoznak, melyeknél a fibromyalgiát a fájdalommal összefüggő depresszió kíséri
3. típus: ide tartozik az, akinél az elsődleges depressziót kíséri a fibromyalgia
4. típus: a fibromyalgia tüneteit valamilyen lelki betegség “váltja ki” (ezt más szóval szomatizációnak nevezzük)

Mi okozza a fibromyalgiát?

A legfrissebb rheumatológiai szakirodalom álláspontja meglepő, mivel a válaszuk erre a kérdés: fogalmunk sincs. (Az angolszász belgyógyászati vonalon alapműként emlegetett Harrison 2011-es Rheumatológia kiadványa sem állít egyebet.) A kutatások a vegetatív idegrendszer működési zavarát igazolják, ahol a paraszimpatikus válaszkészséget éppúgy károsodottnak találják, mint a szimpatikus adrenerg rendszert. A vizsgálatok emellett számos hormonális eltérést – az agyalapi mirigy – mellékvese védelmi vonal zűrzavarát, általában alulműködését – mutatják.

Az az állapot, ami a vegetatív idegrendszert éppúgy kimeríti, mint az agyalapi mirigy – mellékvese hormonrendszert: a krónikus stressz! A fibromyalgia minden jel szerint a krónikus stressz egyik megjelenési formája! A tartós feszültség következményének tűnik, hogy az agy másként kezeli a mozgásszervek területéről érkező információt, ezért egy felszínes érintés is fájdalmat provokálhatja. Az agyműködést vizsgáló kutatások igazolják, hogy a betegek agya a trigger pontok enyhe ingerlésére is úgy reagál, mintha kutyák marcangolnák. A krónikus stressz miatt egy haszontalan agyműködési minta épül ki, ami a legkisebb ingerre is felizzik.

A stressz

Fontos megjegyezni, hogy ma a stressz fogalma alatt nem fizikai természetű kivívásokat értjük, hanem az urbanizált ember pszichés és érzelmi jellegű feszültségét. A tudatos, racionális életünk és a mélyben munkálkodó érzelmeink közötti súrlódást. Az ember azonban pszichés természetű ingerekre üzemelteti a test önvédelmi túlélőrendszereit.

A krónikus stressz tehát azért betegíti meg az embert, mert ugyanolyan (tudattalan) biokémiai válaszokat adunk például a főnökünk becsmérlő megjegyzésére, mint régen, mikor a kardfogú tigrissel kellett megküzdenünk. Stresszválaszt adunk, de nem történik izommunka. A le nem reagált stressz, a “bennégett” izommunka talán sehol nem mutatkozik olyan egyértelműen, mint a fibromyalgia esetén.
A krónikus izomfájdalom a stressz nyomán el nem végzett fizikai ledolgozás kísérő tünete.

Kezelhető a fibromyalgia?

A gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító gyógyszerek fibromyalgia esetén csaknem hatástalanok. Hangulatjavító gyógyszerekkel is próbálkoznak néhányan, azonban csekély sikerrel. Hosszú távon biztos segítség lehet a rendszeres testmozgás, de a kezdeti ellenállást csaknem lehetetlen leküzdeni, mert a legkisebb terhelésre is komoly panaszok jelentkeznek. A mozgásszervi rehabilitáció passzív mozgató tréningje, a masszázs és izomlazító technikák csak átmeneti javulást hoznak. Az alternatív gyógymódok (akupunktúra, fitoterápia) sem kínálnak tökéletes megoldást.

Fejfájások okai

On augusztus 29, 2017, Posted by , In Egyéb, By , With Fejfájások okai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A fejfájások sajnos nagyon sok ember életét keserítik meg. Kutatások bizonyítják, hogy az ok nem feltétlenül az időjárás változásban vagy más külső tényezőben keresendő, hanem sokkal inkább saját magunkban. segítünk megérteni a genetikai okokat és betekintünk egy kicsit az anatómiai háttérbe is.

Anatómia

A fej, nyak és agy anatómiája komplex és széleskörű. A fejfájások tekintetében fontos, hogy tisztában legyünk néhány anatómiai struktúrával ezen a területen.

Habár maguk a koponyacsontok nem felelősek a fájdalomért, társítható a fejfájással. Érdemes tudni a nevét és a helyét a fő koponyacsontoknak ahhoz, mikor a fejfájásról beszélünk. Például a fontális csont a koponyacsont alatt található, a homlokon. Egészségügyi szakemberek szerint az ilyen fájdalom esetén frontális fejfájásról beszélünk. Az emberek tudják, hol van a halántékuk, hol találhatók a puha bemélyedések a homlokuk oldalán. A halánték az ékalakú koponyacsontokon fekszenek. A nyakszirtcsont a fejünk hátulján helyezkedik el. A fejfájást ezen a területen gyakran nevezik nyakszirti fejfájásnak. A maxilla csont a fogsor felső tövénél található. Végül a két koponyafalcsont, melyek ugyanúgy a koponya csontjai közé tartoznak – ezek a fejed tetjén, a füleid felett helyezkednek el.

Az állkapocs ízület összeköti az állkapocs csontot a koponyacsonttal. Az állkapocs ízület egy bonyolultabb ízület, mely egy mozgatható discust tartalmaz. Ez az ízület ahhoz járul hozzá, hogy mozgathasd az állkapcsodat – beszédnél, rágásnál, éneklésnél.

A felső nyak anatómiája szintén nagyon fontos terület, ha a fejfájásról beszélünk, hisz ez egy újabb irritációs pont, ami bizonyos fejfájás típusok színhelye lehet. A felső három nyaki csigoly és a hozzájuk kapcsolódó anatómiai struktúrák különösen gyakran okoznak fájdalmas fejfájást.

Annak tekintetében, hogy a fejfájáshoz kapcsolható 3 fő terület; a fej-, nyak- és vállizmok, sok más izom is van, melyek összefüggésbe hozhatók a fejfájással. Néhány fejfájástípusnál az izmok összehúzódhatnak és ez lehet a kiváltó ok, ám sok esetben maga a fájdalom kényszeríti az izmokat összehúzódásra.

Ahogy már említettük, a rágóizmoknak is okozhatnak fejfájást. Ezen izmok szoros anatómiai közelsége gyakran lehet fejfájások helye. A halántékunk alatt található a temporális izom, ha összeszorítod a fogaidat, miközben megérinted ezt a területet, érezheted ezeket az izmokat az ujjaiddal.

A rágóizom az állkapocs fölött található. Hasonlóképpen, mint az előbb, ha megérinted az állkapcsoladat a kezeddel és összeszorítod a fogaidat, érezheted ennek az izomnak a működését.

A nyakszirti izom a fejed két oldalán található, hátul a koponya mögött, a füled mögött egészen a nyakadig húzódik. Ennek az izomnak az a funkciója, hogy a fejbőrt hátra húzza.

A kutatók sokáig azt gondolták, hogy a migrén legfőbb oka az agyban található véredények tágulásának köszönhető. Újabban az idegpályák rendellenes jeltovábbítása is felmerült, mint lehetséges okozó, ám a Pennsylvania Egyetem Orvosi Karának kutatása rávilágított a fejfájás kialakulásának lehetséges anatómiai okaira.

Összesen 170 fő mágneses rezonancia vizsgálata (MRI) alapján kiderítették, hogy az erős migréntől, kivált migrénaurától szenvedő páciensek esetén lényegesen nagyobb arányban található veleszületett eltérés az ún. Willis körben, migréntől sosem szenvedő embertársaikhoz képest. A Willis kör (melyet felfedezőjéről, egy XVII. században élt angol orvosról neveztek el) az agy vérellátását biztosító érhálózat kapcsolódási pontjain található és célja az agyi véráramlás egyenletességének biztosítása.

Mielőtt azonban bárki elkeseredne amiatt, hogy elviselhetetlen fejfájását a genetikája okozza, sietve jelezzük, hogy a Willis kör eltérése még nem jelenti azt, hogy szükségszerűen migréntől kell szenvednünk. A kutatás során vizsgált azon személyek felénél (51%-ánál) ugyanis, akik sosem panaszkodtak migrénre, szintén szabálytalan Willis köröket találtak, míg a migréntől szenvedő páciensek negyedénél (27%) szabályosak voltak a Willis körök.

[caption id="attachment_169" align="aligncenter" width="580"]B szabályos, C szabálytalan B szabályos, C szabálytalan[/caption]

Ízületi fájdalmak tünetei és kezelése

On augusztus 24, 2017, Posted by , In Egyéb, By , , With Ízületi fájdalmak tünetei és kezelése bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Sajnos egyre gyakoribb a mozgásszervi panaszokkal orvoshoz fordulók száma. Tekintsük át az ízületi betegségeket és a kiváltó okait.

Az ízületi gyulladás csoportjai és tünetei

Az ízületi gyulladásos betegségek (reumatoid arthritis, arthritis urica..) akut és krónikus csoportba sorolhatók. Az akut betegség mindig váratlanul lép fel, a krónikus gyulladás pedig mindig lassan és fokozatosan alakul ki.

Gyulladásos megbetegedés esetén fokozódik az ízületi folyadék termelése, ennek következtében az ízület ödémássá válik és az ízületi tok megveszül, ami pedig fájdalommal jár. Minden ilyen gyulladásnál, ami egyre inkább fokozódik majd lassan mozgáskorlátozottá válik a beteg, ha nem tesz valamit a gyógyulása érdekében.

Az ilyen akut ízületi gyulladás különösen veszélyes lehet, mivel megfelelő kezelés mellett is az ízület elmerevedéséhez vezethet.

Az ízületi betegségek két fajtája

Az ízületi betegségeknek két fajtáját különböztetjük meg:

1. Kopásos ízületi megbetegedés (arthrosis, osteoarthritis)

Az első és legfontosabb tünet a fájdalom. Az ízület reggelente merevebb, ez a merevség kb. fél óra hosszat tart, majd bemozgatásra a fájdalom csökken.

A kopásos ízületi betegség során különböző leépülési folyamatok kerünek előtérbe. A leggyakoribb mozgásszervi megbetegedés 50 éves kor felett.

Az ún. primer vagy elsődleges arthrosisok esetében az ok nem ismert. Valószínűleg elsődlegesen öröklött faktorok vagy egyéb genetikai eltérések állnak a háttérben. 

A másodlagos ízületi kopás esetén tudható a konkrét kiváltó ok. Ilyen a sérüléseket vagy fejlődési rendellenességeket követő arthrosis. Ezekben az esetekben ugyanis a terhelési viszonyok megváltoznak a normálishoz képest és a fokozott terhelésnek kitett helyeken beindul a porcbontás.

 Foglalkozási ártalomként is jelentkezhet arthrosis, ami a mai kor betegségeként is ismert lehet. Például a napi szinten számítógéppel dolgozók esetében a kéz kisízületek vagy élsportolók, gátfutók, illetve versenytáncosok körében a térd- és csípőízület kopása hamarabb következik be a fokozott igénybevételnek megfelelően.

2. Gyulladásos ízületi megbetegedések (arthritisek)

Ebbe a csoportba rendkívül sokféle változat tartozik, melyek elkülönítése sokszor a reumatológusnak is komoly kihívást jelent. A gyakorlati jelentőségük azért hatalmas, mert sok esetben sürgősségi ellátást is igényelhetnek. A gyulladásos ízületi betegség (pl.: köszvény, rheumatoid arthritis) során kialakuló kopás, ahol a gyulladásos fehérjék beindítják a porcbontó enzimek működését.

A gyulladásra jellemző, hogy az érintett ízület fájdalmassá lesz és a gyulladásos folyadék felszaporodása következtében beduzzad és emiatt mozgásában korlátozottá válik a beteg. Sok esetben a gyulladásos területen bőrpír is jelentkezik. A gyulladáshoz általános tünetek is társulhatnak, ilyenek például a láz, étvágytalanság, gyengeség. A rutin laborvizsgálatok már hamar jelezhetik a gyulladást, általában gyorsult vérsüllyedés, emelkedett gyulladásos fehérjeszint (C-reaktív protein) jellemzi.

Első és legfontosabb szempont az ízület nyugalomba helyezése. Ilyenkor legjobb, ha az ízület középhelyzetbe kerül, mert akkor nem feszül a tok, kisebb a fájdalom. A gyulladás csökkentésére többféle módszer áll rendelkezésre. A helyi borogatás, jegelés mellett fájdalomcsillapító kenőcsök, tapaszok is rendelkezésre állnak. Ha sokízületi gyulladás van jelen, akkor az egész szervezetre ható gyógyszerekre van szükség.

 

A nyaki fájdalom okai, megelőzése és kezelése

On augusztus 24, 2017, Posted by , In Egyéb, By , With A nyaki fájdalom okai, megelőzése és kezelése bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Sajnos ez már mindenkivel előfordult – hol hosszabb, hol rövidebb ideig állt fenn a fájdalom. A nyakfájásnak számos oka lehet, melyeket minél előbb érdemes kideríteni és kezelni. A nyaki gerinc kopásos elváltozásai például épp oly gyakoriak, mint az ágyéki gerinc elváltozásai, és már 20 éves kor után kimutathatók.

A nyak anatómiája

A nyak anatómiai felépítése és mozgékonysága miatt sérülékeny. Akut nyaki húzódás és rándulás a fejet vagy nyakat érő ütés, esetleg erőteljes rotáció vagy túlfeszülés (hiperextenzió) hatására alakul ki. Az akut ferdenyak (torticollis) az egyik oldali izmok tartós görcsös összehúzódásának (spazmusának) következménye, nem azonos a nyaki rándulással. Ilyenkor a sérült az egyik oldalra hajtva, kényszertartásban tartja a nyakát.

A leggyakoribb nyaki izommerevséget és izomfájdalmat okozó állapotok

  1. Az „elfekvést” (akut tortikolliszt) hirtelen végzett, szokatlan nyakmozgás, éjszakai rossz fejtartásban való fekvés, sok párna, hosszas autóúton való merev nyaktartás idézi elő.
  2. krónikus nyaki izomfájdalom (myalgia cervicale)  elsősorban a nyak-vállövi izomzatot erőteljesen igénybe vevő fogalakozásokhoz (fodrászok, gépkocsivezetők, számítógéppel hosszasan dogozók stb.) köthető. Ezek a tünetek egy-két napos pihenéssel, izomlazítók, fájdalomcsillapítók szedésével, masszázzsal, óvatos kimozgatással, helyi meleg kezeléssel vagy egyéb fizioterápiás módszerekkel sikeresen kezelhetők.
  3. Enyhe izomfájdalommal, inkább mozgásbeszűküléssel jár: ablokkcsigolya képződéstokozó fejlődési rendellenesség, a gerinc kisízületeinek gyulladásával, majd elcsontosodásával járó Behcterew- kór (spondylitis ankylopoetica), és a csigolya pereméről kiinduló fokozott csontos, kapocsképződéssel, vaskos csőrképződéssel kísért hyperostosis vertebrae. Krónikusan fennálló izomfájdalom, az érintett izmok fokozott izgalma, nyomásérzékenysége jellemzi a kórképet, mely lehet regionális (myofascialis szindróma) a nyak izmait, csuklyás izmot  magában foglaló és generalizált (fibromyalgia). A fibromyalgia oka a mai napig nem tisztázott. Számos tanulmány szerint a fájdalomszabályozás zavara, a fájdalom érzékelés és központi idegrendszer kóros működése áll a kórkép hátterében, amelyben a fájdalom feldolgozása károsodott. A női-férfi arány 8:1.

    A betegség leggyakrabban 29-37 éves korban kezdődik és a diagnózis felállításáig gyakran évek telnek el. A fibromyalgia krónikus, nem gyulladásos diffúz izomfájdalom, bizonyos pontok- ún. tenderpontok vagy trigger pontok fokozott nyomásérzékenysége jellemzi és legalább 3 hónapja fennáll. A nyomás érzékeny pontok 60%-a nyak-váll izmainak a területére lokalizálódik. A fájdalom általában sajgó, kínzó, szorító izommerevséggel jelentkezik, gyakori tünetek még az alvászavar, fáradtság, migrén, reszketés, csökkent koncentrálóképesség, mellkasi fájdalom, éjszakai szívdobogásérzés, vastagbél gyulladásszerű tünetek, átmeneti vagy tartós depresszió, gombócérzés, izzadás stb.

    7 vagy több tünet megléte 84%-os pontossággal támasztja alá a fibromyalgia diagnózisát.

    Terápiája: antidepresszánsok szedése, meleg vizes kezelés, gyógytorna, relaxáció, különböző fizioterápiás eljárások, pszichológiai ellátás és enyhe fájdalomcsillapítók (pl:  Paracetamol) javasolhatók,- szteroid és nonszteroid mellőzendők.

  4. Légkondicionálóberendezések hideg levegője és a huzat  is ingerelheti a bőr idegvégződéseit, melynek következtében a nyakizmok tónusa megváltozik és izomfeszülés alakul ki. A másodlagos izommerevséget – görcsöt idézhet elő nyaki porckorongsérv  és a nyaki régió degeneratív megbetegedése  is, mint ismeretes már a korábbi fejezetekből.

 

Nyaki fájdalom gerincsérülés miatt

  • A nyakcsigolyák közötti porckorongsérv sérülése, a porckorong sérvesedés már korábban ismertetett tüneteit okozza.
  • Motorbaleset, autóbaleset,-un. ostorcsapás sérülés– következtében csigolyatörés vagy a csigolyák körüli izmok, szalagok, inak traumája jöhet létre.
  • Ha valaki sekély vízbeugrik fejest, előfordulhat igen súlyos baleset, akár négy végtagra terjedő bénulás is.

Nem mozgásszervi eredetű nyaki fájdalom

  • Azövsömör (herpes zoszter) kifejezett égő fájdalommal járhat a nyak területén is, az ideg lefutása mentén, mely később a hólyagos kiütések megjelenésével válik nyilvánvalóvá.
  • Azanginás (szívkoszorúér eredetű) mellkasi fájdalom, szívinfarktus is okozhat oldalsó, elülső nyaki fájdalmat.
  • Pajzsmirigy gyulladásosmegbetegedése.
  • Anyaki nyirokcsomók gyulladása (főként gyermekkorban) vírusfertőzés, torokfájás kapcsán is nyaki fájdalom jelentkezik.
  • Agarat-gége hátsó fala mögött kialakuló tályogos folyamat is kifejezett nyaki fájdalmat provokál, melyhez duzzanat, láz társul.
  • nyaki nagy erek(artéria carotis) szűkülete, elzáródása is nyaki fájdalommal jár.
  • Daganatra, áttétreis kell gondolnunk pozitív kórelőzmény után.

Megelőzés: nyaki tornagyakorlatok

Megelőzés: nyaki tornagyakorlatok

Legfontosabb azonban a nyaki fájdalom megelőzése, amit a nyaki sérülések és a nyak statikus túlterhelésének elkerülésével, mozgással, lazítással érhetünk el.

A nyaki fájdalom elképzelhető lelki okai

A nyak a gerinc egyik legmozgékonyabb része, meglehetősen nagy igénybevételnek van kitéve nap, mint nap. Panaszaink kialakulásának gyakori oka a rossz testtartás és a porckorong kopása.

Gerincproblémáink keletkezését általában a teljesítménykényszer okozza. A nyakban észlelt fájdalom leginkább a makacssággal, az önfejűséggel és a biztonságérzetünkkel van összefüggésben. Az ezzel kapcsolatos panaszok legfőképpen stresszhelyzetben észlelhetők.

 

A derékfájdalom fajtái, okai és kezelése

On augusztus 24, 2017, Posted by , In Egyéb, By ,, , With A derékfájdalom fajtái, okai és kezelése bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A derékfájdalom sajnos népbetegséggé vált manapság, ezért érdemes sokkal nagyobb figyelmet szentelni rá, de legfőképpen a megelőzésére. Előbb érdemes megkeresni az okokat, majd a megelőzésre illetve kezelésre koncentrálni.

A derékfájdalom, gerincfájdalom anatómiája

Az ágyéki gerinc élettani görbülete homorú (lordosis). Az ágyéki gerinc 5 ágyéki csigolyából és a közöttük lévő porckorongból áll. A csigolyák a kisízületek révén kapcsolódnak egymáshoz. A csigolyák közötti réseken át lépnek ki a gerincvelőből az ideggyökök.

Az ágyéki gerinc a keresztcsont révén kapcsolódik a medencéhez, a keresztcsont pedig a gerinc tartópillére. Meglehetősen nagy nyíróerők lépnek itt fel, melyek kompenzálására a mély hátizmainkat használjuk.

Ha bármely, az előbbiekben említett képletben elváltozás alakul ki, annak tünete lehet a derékfájdalom, gerincfájdalom. Tehát maga a derékfájás, derékfájdalom, gerincfájdalom (azaz lumbágó, isiász, idegzsába, derékzsába), mint tünet, több problémára utalhat, melyekbe beletartoznak többek között az ízületi betegségek, porckorong betegségek és biomechanikai elváltozások is.

Miért fájhat a derék/gerinc?

A gerinc az evolúció során eredetileg négy lábon járáshoz fejlődött ki. A két lábon való járás kialakulásához a gerinc szerkezetében változásoknak kellett bekövetkeznie, hogy a gerincoszlopra – főleg annak ágyéki-keresztcsonti szakszára – nehezedő súlyt elbírja. Ezek közül a legfontosabb a nyaki és az ágyéki szakaszon egy-egy görbület kialakulása, mely előre felé – az arc felé – domború, ezt nevezzük lordosisnak.

A terhelésből adódóan, elsősorban az ágyéki-keresztcsonti gerinc betegségei a leggyakoribbak, ráadásul ez a szakasz a legsérülékenyebb, melyekhez korunk mozgásszegény életmódja, a helytelen testtartásban végzett, főként ülőmunka jelentő szerepet játszik.

Lumbágó és isiász

A lumbágó az alsó deréktájon, a keresztcsont környékén hirtelen fellépő, nyilalló fájdalmat jelent. A lumbágó tehát az ágyéki gerincoszlop feletti hátizom erős fájdalma, amit akár egy rossz mozdulat is kiválthat.

Az isiász a lumbágó tüneteivel szemben nem csak a keresztcsont tájékán jelentkezik, hanem az alsó végtagba/végtagokba is kisugárzik. Isiász esetén érzészavarok jelentkezhetnek, melyek a végtagok gyengeségével, esetleg átmeneti bénulással is párosulhatnak.

A lumbágó és az isiász önmagában nem betegség, de a gerincoszlop túlerőltetésére vagy működési rendellenességére utaló, figyelmeztető, igen kellemetlen jel.

A derékfájás legfőbb okai

  • Növekvő testsúly, főleg a „pocakosodás”, terhesség, melyek fokozott terhelést jelentenek a már amúgy is túlterhelt ágyéki-keresztcsonti gerincnek.
  • Hirtelen lehűlés miatti izomfájdalom pl. izzadás, napozás után hidegben tartózkodás.
  • Gerinc melletti izomzat gyengesége, „elfáradása”, sérülése. Mindkét esetben az izomzat tartó-stabilizáló funkciója károsodik, mely fokozott terhet jelent a gerinc egyéb összeköttetéseinek pl. szalagok, s ez fájdalmat okoz. Emellett magukban az izmokban bekövetkező változások önmagukban is fájdalomkeltőek lehetnek pl. izomrostok szakadása. A fájdalom az izmok spazmusát okozza, mely a fájdalmat tovább fokozza.
  • A gerinc szalagjainak megbetegedései – leggyakrabban a szalagok húzódása, ritkán szakadása.
  • A gerinc kisízületeinek „kopásból” származó elváltozásai.
  • A porckorongok „kopása”, mely a porckorong belső anyagának (anulus puplposus) kismértékű előboltosulását jelenti.
  • Gyulladásos folyamatok, melyek egyaránt érinthetik az izmokat, porckorongokat, csigolyákat, kisízületeket.
  • Csontritkulás, mely a gerinc stabilitásának csökkenése, esetleg kóros, sérülés nélküli csigolyatörések által okoz fájdalmat.
  • Daganatos elváltozások, melyek a csigolyákat érintik.
  • Közvetve az alhasban, kismedencében helyet foglaló szervek megbetegedései is okozhatnak erre a területre sugárzó fájdalmat – vesebetegségek, nőgyógyászati betegségek.
  • Pszichés eredet is lehet a háttérben.

Hogyan csökkenthetjük a fájdalmat hatékonyan?

Az első néhány napban mindenképpen a szigorú fekvés ajánlott, csak a szükségletek elvégzéséhez engedélyezett a felkelés. Meg kell találni azt a pozíciót, melyben a fájdalom a legenyhébb – ezt általában felhúzott lábakkal lehet elérni háton vagy oldalfekvésben, az alsó végtagok mérséklet felpolcolásával. Ezzel a gerincet tehermentesítjük, csökkentve ezzel az izmok merevségét, ezáltal a fájdalmat.

Jó hatású lehet az izmok görcsének enyhítésére a masszázs is – a merevséget melegítéssel jól lehet oldani. Jó hatásúak a különböző, úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentők, melyek vénykötelesek, de a háziorvos által is felírhatók – ezek a  diclofenac, ibuprofen, nimesulid tartalmú gyógyszerek, valamint  a különböző izomlazítók.

Fontos, hogy a terhelést csak néhány nap után kezdjük meg, fokozatosan, nagyon óvatosan!!

Amennyiben a fájdalom már elviselhető és mozgásra sem jelentkezik erősebb, kellemetlen fájdalom, a gyógytornát is el lehet kezdeni. A fizikoterápia is hasznos lehet ilyenkor.